A mennyország gyönyörű

1980 márciusában az egyetemista Peter Panagore elindult, hogy egy barátjával megmássza a világhíru Könnyezo-falat a kanadai Albertában. Társa tapasztalt jégmászó volt, o azonban kezdo. Már lefelé ereszkedtek a hegyrol, amikor csapdába estek a szikla oldalában, és rájuk esteledett. Peter kimerült, s a teste vészesen kihult. Ott, a hegyen átélte a halált. Azokban a percekben, amelyeket a túlvilágon töltött, megtapasztalta a Poklot, a megbocsátást és a feltétlen szeretetet, s látta, hogy a Mennyország gyönyöru.
A halálközeli élmény gyökeresen megváltoztatta Panagore életét. Évtizedek óta tartó intenzív spirituális utazása során teológiából mesterfokozatot szerzett a Yale Egyetemen, és megismerkedett a keresztény miszticizmussal. Végzettsége, harmincéves meditációs gyakorlata és húszéves lelkészi munkája, amelynek során számtalan haldoklónak és gyászolónak nyújtott vigaszt, hozzásegítette, hogy egyedülálló módon tudjon beszélni Istenrol, a Mennyországról, életrol és halálról, szépségrol, szeretetrol és reményrol.
„Egy évtizede adom elo kisebb-nagyobb hallgatóság elott a történetemet, amely mindig megérinti az emberek szívét; lebilincseli és elnémítja oket. Ez a könyv a reményrol szól. Azért írtam, hogy valódi reményt adjak a haldoklóknak, a reményvesztetteknek, a haláltól rettegoknek és a gyászolóknak.” (Peter Panagore)