A gondolatgyárak

Miközben ,,A gondolatgyárak címu könyvem magyar kiadásának eloszavát írom, a meg nem választott, antidemokratikus EB legutóbbi, az eddig példátlan, több tagállamot, köztük Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot is esetleges pénzügyi szankciókkal sújtó ,,szabálysértési eljárások elindítását jóváhagyó döntésének lehetséges hosszútávú következményein töprengek. A kérdés olyasmi, ami jóval mélyebbre nyúlik annál, hogy az EU egy vagy több kormánya elutasítja a társadalmi terhek viselését, amelyek a menekültek eleddig példátlan beáramlásából származnak – ennek kezdopontjában pedig a német kancellár áll, aki gyakorlatilag megindította az emberáradatot 2015 tavaszán. Néhány hónapon belül talán mindannyian úgy tekintünk vissza erre az EU-döntésre, mint egy igen fontos és pozitív katalizátorra, ami kikényszeríti a Frankenstein szörnyetegévé változó Európai Unió felbomlását. Egyelore, bármi legyen is a végeredmény, hasznos megérteni a jelenünket formáló események mélyebb hátterét. Személy szerint különösen elégedett vagyok, hogy munkám megjelenik magyar nyelven is ebben az, Európa és a nemzetállam jövojét tekintve is kritikus idoszakban. A fejezetek körültekinto átolvasása megvilágítja a javarészt nem kinyilatkoztatott hatalmi mátrixot, amely az 1919-es versailles-i tanácskozásokból alakult ki, mikor Nagy-Britannia, és felkapaszkodott háborús szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok nekiláttak megformálni az I. világháború utáni világ architektúráját, ami még napjainkban is tart. Az itt következo oldalakon az alapos olvasó a fölöttünk – gyakran az ,,emberi jogok, a valóságban a fentrol lefelé gyakorolt kontroll új zsarnokságának nevében – szott manipuláció sokkal jobb térképét találhatja meg. Az, hogy Magyarország és kormánya jelenleg elvi szinten utasítja el, hogy térdet hajtson a NATO által uralt média súlyos, kritikus támadásai és a megboldogult amerikai geopolitikai stratéga, Brzezinski által Amerika ,,vazallusállamainak nevezett országokból, így többek közt Németországból érkezo óriási nyomás elott, utólag akár az a sorsdönto tett lehet, amely lökéshullámokat indít el az EU támogatóinak eroteljesebb zsarnokságával szemben. Eszembe jut róla gyerekkorom egyik kedvenc meséje, H. C. Andersen tollából – A császár új ruhája. Önök Magyarországon legalább szerencsések, hogy választott vezetoik rendelkeznek azzal az erkölcsi bátorsággal és ritka oszinteséggel, hogy felálljanak a tömegben, és elkiáltsák magukat, ujjal a brüsszeli ,,császárra mutogatva, kijelentve: ,,nézzétek, nézzétek! A császáron nincs is ruha! Németországban és az EU egyéb országaiban jelenleg nem ez a helyzet… (F. William Engdahl, Frankfurt am Main, 2017. Július)