Jó ideje szinte egyik krízisbol esünk át a másikba. A világban súlyos, életfenyegeto dolgok történnek, és mindnyájan a bizonytalanság alapélményét éljük át. Mint amikor egy hullámvasút utasának kinyíló táskájából szerte szóródnak az értékei, és o azok után kapva vissza akarja nyerni, ami széthullott, ami fontos. Keressük tetteink célját, értelmét. Miben bízzunk? Hol itt a segítség? Hol van a remény?
Nehéz idoket élünk az emberi kapcsolatok viszonylatában is. Értékkrízisben dagonyázik a világ, letapossa a megtartó éltetot, és felemeli a szennyet, a pusztítót. Ám nem az a célom, hogy a negatívumokat hangsúlyozzam, hanem éppen az, hogy az ellenszerek lehetoségére, a rehumanizálásra, újra építkezésre hívjam fel a figyelmet, mert erre egyre nagyobb szükségünk van és lesz is a jövoben.
Szükségünk van olyan erore, belso parancsra, amely felemeli a fejünket, hogy tekintsünk elore. Akárcsak egy alpinista, akinek hosszú és fáradságos útján, lavinaveszélyek közepette az elore haladás lépésenkénti feladatával kell megküzdenie, mi magunk is erotöltésre szorulunk, energiák pótlására, hogy a belso küzdoerok ne szegényedjenek el és a célok elérését szolgálják. Az az ero, amely felemel, átemel, tovább lendít, segít, támogat és az eleséstol véd, elore csalogat a cél elérésének ígéretével, maga a REMÉNY.
Könyvem antológia, a válogatott írások a fontosságokat szeretnék tükrözni. Vajon kinek fontosak? Hitem szerint mindnyájunknak. Tanár vagyok. Ez minden soromban kifejezésre jut. Ezért szívesen tanítom (magam is tanultam egykor), hogyan gondolkodjunk a változásról, tegyünk különbséget életnehézség és probléma között, sot az elso- és másodfokú változás között is. Több írásban járom körül, hogy mit kezdhetünk az agresszióval és a depresszióval. Személyes szakmai ars poeticámat, hitvallásomat is összefoglalom – mindazt, amit a nevelésrol, sot tágabban magáról a segíto emberi kapcsolatról fontosnak vélek. Végül pedig igyekszem átadni, hogy születetten és mindörökre társas lények vagyunk – ahhoz, hogy létünk fontosságot nyerjen, ne éljünk hiába, kell, hogy tudjunk kit szeretni és viszont, legyen célunk valakiért-valamiért élni, és belássuk, hogy az individuum gogjében maradva „egyedül nem megy!”.
Azt kívánom minden Olvasómnak, hogy az összetartozás egységélménye tartsa mozgásban lelkében az élni akarást, a reménységet!
Az eltunt remény nyomában
3 700 Ft
Kapaszkodók nehéz idokre
Cikkszám: 4266
Kategória: Spirituális tanítások, útmutatások
Kapcsolódó termékek
Akció!
Összeesküvés/Valóság
Akció!
Füstölők, tartók

Élet a Himalája mestereivel
Változtasd meg gondolataidat pozitív megerosítésekkel
Jázmin natúr parfüm
Az agresszió mint esély
Modern asztrológia
Didgeridoo RED
Belső mosoly CD
Kérd és megadatik! 1.
Önbizalom növelő karkötő
Domború fülbevaló - Türkiz
Meditációs kristálykép
Capuccino jáspis karkötő
Az álmok útján
Jól vagyok!
A türelem muvészete
Hazatérés
Allergiamentes kertek
A viskó
Meghaltam, hogy önmagamra találjak
Nyugalom
Spirituális ÁBÉCÉ
Gyógyító jóga
Egyiptomi mintás, kanalas bögrecsalád
Tértisztító illóolaj
A jobbnál is jobban
Létköz
A bennünk rejlő erő
Misztikus varázsbögre
Füstölők
Superfood
Fém dobozos fahéj illatú füstölo
Mandalás bögre - egészség
Jin-Jang kulcstartó
Amer tánca
Kék Lotus natúr parfüm
Gábriel arkangyal karkötő
Yotengrit 3. + CD
1 A könyv
A szív ébredése
Angyalos fülbevaló - Ametiszt
A rák gyógyulásának újabb lehetőségei
Csakraolaj szett
Örök női titkok MP3 

