A funtineli boszorkány

Az amerikai emigráció „legmagyarabb” írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszeru története – az író jelentosebb írásaihoz hasonlóan – a szukebb szülohazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget. A háromkötetes, terjedelmes regény hosnoje a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdok és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentol vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettol. Élete nem könnyu, hiszen apját elviszik a csendorök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva no fel. Ragyogó szépségu fiatal nové érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikrol semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendo beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca eloször menekülne saját végzete elol. Szerelmes lesz a havasi király, Élteto uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid idore megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem o, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmu fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Élteto uraság pedig elrabolja a gyermeket – unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettol a perctol fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendot, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nok ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét – saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát. (Legeza Ilona)