A Szfinx eredete

Schoch és Bauval, a két óriási népszeruségnek örvendo tudós egybetette kutatásait a Szfinxxel kapcsolatban, amellyel végérvényesen lerombolják a köré épített hazug történelmet. Bizonyítják a szoros kapcsolatot a Szfinx, a piramisok és Göbekli Tepe között, ideértve a különös összefüggéseket is a csillagképekkel, illetve vadonatúj eredményeket publikálva az osi Egyiptommal kapcsolatban. A tudósok nem csupán az elemzéseket és következtetéseket adják át, hanem alapveto adatokat és fogalmi eszközöket is a saját következtetések levonásához. Gondolhatunk úgy erre a könyvre, mint érdekes olvasmányra, és átfutva a fejezeteket tekinthetjük egy intellektuális kihívásnak is, a függelékek anyagaiban is elmerülve. Mindenesetre az a szándékunk, hogy könyvünket elolvasva új megvilágításba kerüljön a szfinx rejtélye…

Schoch és Bauval, a két óriási népszeruségnek örvendo tudós tette egybe kutatásait a Szfinxxel kapcsolatban, amellyel végérvényesen lerombolják a köré épített hazug történelmet. Bizonyítják a szoros kapcsolatot a Szfinx, a piramisok és Göbekli Tepe között, ideértve a különös összefüggéseket is a csillagképekkel, illetve vadonatúj eredményeket publikálnak az osi Egyiptommal kapcsolatosan.

*

A Nagy Szfinx egy lenyugözo, ikonikus emlékmu, mely valószínuleg a bolygónk legismertebb szobra is egyben. A szerzopáros arra a következtetésre jutott: hogy vele kapcsolatban valami nagyon alapveto hiányosság található az egyiptológiai elméletben, a szfinx keletkezése okát és idejét illetoen. Elemzéseiket ebben a kötetben közölték.

A könyv alapos együttmuködés eredménye, ugyanakkor két olyan tudós munkája, akik különbözo háttérrel, képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Az Olvasó fejezetrol fejezetre haladva hol egyikük, hol másikuk hangját hallja a könyvben. Ezek kiegészítik egymást, és harmonikusan illeszkednek. Néhány esetben átfedés van a témák és a jellegzetes megfigyelések között, amelyeket mindketten a saját nézopontjukból érintenek, megerosítve egymás munkáját és eredményeit. A tudósok számára a megerosíto elemzések felettébb fontosak, mint a jó kutatás nélkülözhetetlen feltételei.

A szöveg mellett számos fénykép és egyéb illusztráció is található a könyvben, többek között számos ókori alkotás, olyan fontos részletekkel, melyek ma már nem világosak, vagy az idok homályába vesztek.

Több függelék is tartozik a könyvhöz, melyek megerosítik a szövegben foglaltakat, és belemerülnek bizonyos részletekbe, amelyek túlságosan technikai jelleguek, vagy épp túl homályosak ahhoz, hogy a fo szövegben helyet kapjanak. Ezeket a függelékeket önállóan is lehet olvasni, mint cikkeket (több közülük eredetileg annak is íródott); ugyanakkor kiegészítik egymást is, és a könyv fejezeteit is.

A függelékekkel együtt az olvasó rendelkezésére áll egy tudásanyag, amiben elmerülhet, és aminek alapján értékelheti a tényeket, melyek a szfinxrol szóló elméletek alapját képezik.

Lényegében ez a könyv nem csupán az elemzéseiket és következtetéseiket adja át, hanem alapveto adatokat és fogalmi eszközöket is, hogy az olvasó is levonhassa a saját következtetéseit. Az élet sok területén igaz, hogy minél több energiát fektetünk valamibe, annál többet kapunk. Ezt észben tartva gondolhatnak úgy erre a könyvre, mint érdekes olvasmányra, és átfuthatja a fejezeteket, vagy tekintheti intellektuális kihívásnak is, és elmerülhet a szöveg mellett a függelékekben is.

„Mi mindenesetre azt szeretnénk, hogy könyvünket elolvasva új megvilágításba kerüljön a szfinx rejtélye”.
*
Részletek a kötetbol:
… Ha Egyiptom szisztematikus, szélesköru és összefüggo tudományos, vallási, muvészeti és filozófiai rendszere (mert az volt, ahogy ezt Schwaller de Lubicz állította, és West is részletezte könyvében) nem az egyiptomiak munkájának gyümölcse, hanem csak úgymond rájuk szállt (amelyet valószínuleg azért újraformáztak és igényeikhez igazítottak), akkor ez a rendszer egy olyan korábbi civilizáció gyümölcse, mely igen magas szintu tudással kellett, hogy rendelkezzen…

Más szavakba öltve, ez az alternatíva újra felveti „Atlantisz” létezésének régi kérdését… maga a szó, „Atlantisz” puszta említése is sok tudományos körben már eleve rossz óment jelent. Ha az ember azt akarja, hogy komolyan vegyék, még véletlenül sem asszociálhatták az „Atlantológusok csoportjával vagy tekinthettek rá úgy, mint valaki, aki esetleg Atlantisz után kutatna”…

A Nagy Szfinx kutatásának kezdeti éveiben elhatárolódtam attól, hogy Atlantisz koncepcióját nevesítsem, és ha elkerülhetetlen volt, legfeljebb mint az „A”-szó utaltam rá. Ma, évtizedek elteltével, már jobban hiszek az atlantiszi elméletben, bár most sem egy konkrét földrajzi területként vagy helyként értelmezem, hanem sokkal inkább úgy, hogy létezett valaha egy kifinomult civilizáció már azelott a kor elott is, mikorra a konvencionális archeológiai elgondolás a civilizáció létrejöttét teszi…

A Szfinx életkora körüli vita egy jó évtizedre az enyves csapdába tunt landolni… Mindez teljességgel megváltozott, amikor a Törökország délkeleti régiójában található Göbekli Tepe lelohely a régészeti közösség és a nagypublikum érdeklodésének középpontjába került. West, feleségem (Catherine Ulissey) és én Göbekli Tepe-t legeloször 2010-ben látogattuk meg, de Katie és én azóta már többször visszatértünk oda. Ez a megalitikus tartóoszlopok és kobol kirakott körök díszes vésésu és szándékosan eltemetett gigantikus komplexuma adta meg a választ az oly sok évvel, Lehner által feltett kérdésre. Göbekli Tepe az önállóan álló bizonyítékunk arra (a Szfinx származási idejének újradatálásán túl), hogy egy nagy tudású, magas kultúrájú civilizáció már igenis létezett több ezer évvel korábban, mint ahogy azt a civilizáció létezésérol eddig hittük.

Ráadásul Göbekli Tepe eredetét cirka i.e. 9700-ra, az utolsó nagy jégkorszak végére teszik, ami tökéletes egyezést mutat Platón kronológiájával, amely szerint Atlantiszt természeti erok pusztították el. És valóban, az utolsó nagy jégkorszak végén több természeti katasztrófa is történt, amelyeket, (újfent: bizonyítékokra alapozva) úgy vélem, hogy egy szignifikáns napkitörés, vagy azok egész sorozata okozott… Itt fontosnak érzem egyértelmuen kihangsúlyozni, hogy párhuzamosan azzal, ahogy egyre több adat akkumulálódott számunkra, az évek folyamán úgy változott a legjobb becsléseim szerinti idopont a Szfinx keletkezési idejét illetoleg.

Eredetileg, még 1990-1991-ben úgy gondoltam, ez körülbelül idoszámításunk elotti legalább az ötödik évezred intervallumára datálható. Késobb újrakalkuláltam, és úgy véltem inkább i.e. 7000-5000-ig bezáródó korszakra teheto a Nagy Szfinxnek az a megformálása, amilyen formában azt most is ismerjük…

Már sokkal jobban megértettük, mi is történhetett az utolsó nagy jégkorszak végén, és hogy miért váltak az akkori civilizációk porrá, s gyakorlatilag teljesen elfeledetté (csupán néhány, generációról generációra továbbszálló emlékfoszlány maradt fent, mint például az „aranykor” és Atlantisz történetei). Egy olyan civilizáció feltunése még az utolsó nagy jégkorszak elott, amely létezésének az a napkitörés (vagy napkitörések sorozata) vetett véget, amely a nagy jégkorszak végét is eredményezte i.e. 9700 környékén…