Emlékezés előző életekre

A hermetikus hagyomány azt tanítja, hogy a halál nem valami különleges állapot, hanem a mindennapos mély alvás ikertestvére. Az alvást már régóta összehasonlítják a halállal, mindössze annyi különbséget felvéve, amennyi az álmodás és az álomtalan mély alvás között van.
A tudat csodálatosan tiszta, látásunk minden oldalra kiterjedo lesz, egyszerre elvész az ido és tér szemléletének formája, a dolgok többé nem okozati és idorendi sorban jelennek meg elottünk, hanem keverten. A múlt összeolvad a jövovel és a jelennel, lehetetlenség megkülönböztetni, mi volt elobb és mi volt utóbb, egészen bizonytalan a tér érzékelése is és ami a legfurcsább, úgy tunik, hogyha bármilyen helyre rágondolunk, vagy ilyesmi csak felmerül bennünk, rögtön ott találjuk magunkat.
Tulajdonképpen bizonyos szimbólumok objektiválódása, vagyis megtestesülése az inkarnációk mozgatóeleme.