Az arab asztrális mágia kézikönyvének számító Ghayat al-Hakím, ‘A bölcs célja’ eredetileg a X-XI. században íródott, szerzoje, kompilátora pedig egy ismeretlen észak-afrikai vagy hispániai arab mágus lehetett, aki muvét állítólag 200 forrásból válogatta össze. A kötetet eloször X. (Bölcs) Alfonz megbízásából 1256-ban elobb kasztíliai, majd abból latin nyelvre fordították – ekkor kapta a máig is talányos Picatrix nevet, mely valószínuleg a szerzo (Bu(i)qratis?) nevének torzult latinosított változata -, hogy ezek után páratlan népszeruségre tegyen szert Európa okkult tudományokkal foglalkozó filozófusai, mágusai, asztrológusai körében.
A Picatrix a hermetikus-neoplatonikus elméletre és a középkori asztrológia gyakorlatára építo talizmán-mágia legnagyobb hatású kézikönyvévé vált a nyugati világban. Olyan késo középkori illetve reneszánsz szerzok merítettek belole, mint Marcilio Ficino, Heinrich Cornelius Agrippa vagy William Lilly, akik azt is tanulmányozták, hogy miként lehet a bolygók és az állócsillagok hatását a megfelelo idopontban és a megfeleloképpen elkészített (védelmezo vagy ártó) talizmánokba suríteni.
A magyarul eloször megjeleno kötet a latin Picatrix fordítását tartalmazza a krakkói kézirat reprodukcióival illusztrálva. Latinból fordította: Frazer-Imregh Monika, Hamvas Endre Ádám

Kreativitás
A jólét és boldogság 7 stratégiája 

