Autoimmun szakácskönyv

Az autoimmun betegségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A tünetek megjelenése elott a rejtett gyulladások és az önpusztító mechanizmusok akár hosszú éveken át rombolhatják a szervezetet. Ezt a folyamatot jelöli az úgynevezett autoimmun spektrum kifejezés: a skála egyik végén a még észlelhetetlen változások, a másik végén pedig az életminoséget már súlyosan károsító, akár teljes muködésképtelenséghez vezeto állapotok találhatóak. Minden autoimmun betegséggel küzdo ezen a skálán helyezkedik el valahol.
Elofordulhat, hogy komolyabb tünetek soha nem jelentkeznek, csak a lappangó, krónikus kellemetlenségek, mint az elhízás, a lelassult gondolkodás, a hangulati ingadozások, a szüntelen fejfájás, az allergiák, a depresszió, az alvásproblémák, a felborult bélflóra-egyensúly, az ízületi fájdalmak és nem utolsósorban a megmagyarázhatatlan, krónikus fáradtság. Ezeket a szimptómákat – konkrét diagnózis hiányában – gyakran a „stressz” számlájára írják.
A nevesített autoimmun betegségeken kívül egyre többször fedezik fel olyan testi-lelki bajok hátterében is az autoimmun folyamatokat, melyeknél eddig nem gyanakodtak ilyen összefüggésre. Sajnos szinte mindenki hallott már a leggyakrabban eloforduló autoimmun betegségekrol: az 1-es típusú cukorbetegségrol, a szklerózis multiplexrol, az amiotrófiás laterálszklerózisról (ALS), az Alzheimer- és a Parkinson-kórról, a bélrendszert érinto kolitiszrol, a Crohn-betegségrol és az irritábilis bélszindrómáról, a sokízületi gyulladásról, a pajzsmirigybetegségekrol (Hashimoto- és Graves-Basedow-kór), az alopéciáról (foltos kopaszodás), és a sort még folytathatnánk. Ezek között vannak olyanok, amelyek az életmód és étrend szigorú betartásával kontrollálhatók, teljesen vagy nagyrészt tünetmentessé tehetok, másoknál a már kialakult károsodás nem visszafordítható, de a további állapotromlás megelozheto, lassítható, illetve a gyógyszeradag csökkentheto.
Mivel az autoimmun betegségek kialakulásában három tényezo biztosan szerepet játszik (örökletes faktorok, környezeti hatások és átereszto bélszindróma, vagyis az ezt kialakító életmód), ezért tanácsos átgondolni, hogy ezek közül melyikre van leginkább befolyásunk? A válasz nyilvánvaló: a harmadikra, vagyis arra, hogy mit eszünk, mit iszunk, hogyan élünk.
Mindennek tükrében talán a legfontosabb, hogy mi az, amit nap mint nap enni kell ahhoz, hogy a szervezet tápanyagraktárai feltöltodjenek, az emésztorendszer tisztuljon és gyógyuljon. A gyulladásfokozó ételektol való tartózkodás csillapítja a szervezetben zajló autoimmun folyamatokat, de az egészséghez jóltápláltság is kell, amit csak úgy lehet elérni, hogy tudatosan a leheto legmagasabb tápanyag-suruségu ételekre alapozzuk a napi étkezésünk.

MEZEI ELMIRA, táplálkozási tanácsadó és reformszakács, a hazai paleo mozgalom egyik úttöroje, számtalan egészséges és ínycsiklandó étel megálmodója, tucatnyi nagy sikeru szakácskönyv szerzoje, saját indíttatásból vágott bele egy igen szigorú, nyolchetes autoimmun diétába. A kúra annyira hasznosnak és sikeresnek bizonyult, hogy azóta is eszerint foz és él. Az Autoimmun szakácskönyvben összegyujtötte ezeknek az ételeknek a receptjeit. A kötet eloszavában felvázolja, pontosan mit is értünk autoimmun betegségek alatt, a bevezetoben pedig megosztja az olvasókkal a saját történetét, így minden sorát a személyes érintettség és a saját tapasztalat hitelesíti.