Abrakadabra

A jövonk, a gyermekeink, és az unokáink kezében van. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan indítjuk oket „vándorútra”, mit teszünk a hamuban sült pogácsájukba. Teszünk-e bele meséket, teszünk-e bele hazaszeretetet, nemzeti büszkeséget, igaz történelmet. Beletesszük-e a lelkünk ismeretét, a lélek tudását, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk.Ha tolünk nem kapják meg ezt a fajta útravalót, akkor majd megkapják másoktól. A tévébol, az internetrol. Ott aztán raknak majd bele rendesen egoizmust, furcsa példákat és példaképeket, sot még egy kis „füvet” is, hogy könnyebben lemenjen a torkukon, és szebbnek lássák tole a világot.Egy író csupán annyit tehet a gyerekeinkért, hogy teletölti ezt a képzeletbeli hamuban sült pogácsát az osök tudásával, az osök jeleivel, szeretettel és reménnyel. Elviszi oket Abrakadabrába, ahol megkaphatják a választ élettel és halállal kapcsolatos kérdéseikre, és megismerhetik a magyarságuk jelentoségét. Abrakadabra egy olyan hely, ahol szülok és gyermekeik szeretetben idozhetnek, és nyugodtan beszélgethetnek az élet dolgairól. Isten áldását kérve… Ha majd lesz unokám, akkor így magyaráznom el neki a világot…

Szerintem létezik a Másvilág, és az örök élet…Persze nem biztos, hogy igazam van, de ugyan mit veszíthetek, ha ezt hiszem?Amennyiben mégsem létezik, legfeljebb fekszem majd a föld alatt, sok milliárd társammal együtt, és közben lakmároznak belolem a kukacok, de abból már úgysem érzékelek semmit. Azt sem, hogy valaha olyan „sötét” voltam, hogy hittem a Másvilágban. Ha viszont valóban létezik az örök élet, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy miként élem az életemet, és az sem mindegy, hogy miben hiszek, ugyanis mindennek, amit gondolok, vagy teszek, létezik a következménye, a folytatása. Amit ma teszek, annak holnap, holnapután, vagy a következo életemben megiszom a levét. Ebben az esetben pedig, muszáj a Másvilág tudását továbbadnom a gyerekeimnek, sot az unokáimnak is. Ha ugyanis visszatartom ezt az ismeretet, mert azt gondolom, hogy nem trendi és persze tudományosan sem bizonyítható, ráadásul igencsak kellemetlen róla „írástudók” elott beszélni, akkor bizony pácban vagyok, mert megfosztom oket a lehetoségtol, hogy tudatosan éljék, és MEGÉRTSÉK az életüket.

Ezt a könyvet éppen ezért értelmes és kíváncsi tizenketton túliaknak írtam. Semmiképpen ne olvassa el, aki teljességgel híján van minden képzeloeronek és csupán abban hisz, amit a tudomány bizonyít. Ugyan fantázia nélkül is lehet élni, de minek. Az élet játék. Olyan játék, amelynek megvannak a maga szabályai, és aki nem ismeri, vagy nem tartja be a játékszabályokat, egész életében szenved, bár maga sem tudja, hogy miért. Szeretném, ha a gyerekeink és az unokáink fölösleges szenvedés nélkül, boldogan élnék végig az életüket, és szeretném, hogy végre elérjék a földi Élet-játékban azt a bizonyos maximális, 10. szintet. Remélem, hogy mindebben segít majd nekik az Abrakadabra.