Szertartáscsengő és Vadzsra

Áldott csengo és Vadzsra. Anyaga: fém.

A csengo 15 cm magas, 7,5 cm átméroju és 295 gramm.

A vadzsra 10 cm hosszú és 100 gramm. A termék áldott.

Csengo és Vadzsra:

Csengo:

A noi lényegiség, a bölcsesség és a tér jelképe. Csengése a buddhista tanításokat, a dharma hangját szimbolizálja, meghívja a buddhákat, és felébreszti a tudat tisztaságát. A gyakorlatban a csengot a bal kézben tartják.

Vadzsra (dordzse):

Szanszkrit nyelven vadzsrának, tibetiül dordzsének hívják, ezt a szakrális szimbólumot, amely a tibeti buddhizmus alapveto szertartási eszközei közé tartozik. Az i. sz. VIII. század táján kerültek az elso vadzsrák (mennyko-jogar) Indiából Tibetbe, s váltak a lámaizmus fontos kellékeivé. Egyes vallástörténészek úgy gondolják, hogy a régi vadzsrákat meteorit-vasból készítették, innen a név: mennyei vas vagy mennyko. Még ha készültek is vasmeteoritokból régen ilyen eszközök, akkor sem ez adta a nevüket, hanem valami egészen más, sokkal transzcendentálisabb és fontosabb dolog.

A mai dordzséket rézbol vagy bronzból, illetve ezüstbol vagy aranyból szokták önteni. Többnyire két részbol állnak, de léteznek egy és három részes jogarok is, sot számos festményen láthatók dupla dordzsék, azaz négyágú változatok. A páros dordzse középso része egy golyódísz (gömb), ami két karikán (gyurun) keresztül kapcsolódik egy-egy nyolc szirmú lótuszhoz, amibol öt ág nyúlik ki gömbszeruen (egy középen, négy körülötte). A golyódíszrol azt tartják, hogy a világ oszthatatlanságát jelképezi, a karikák az abszolút és relatív igazság szimbólumai, a nyolc szirmú lótusz pedig nyolc világkorszak nyolc bódhiszattvájára utal. A két ötágú gömbszeruség az öt elem szimbóluma, a jogar pedig egészében a férfias szilárdság, keménység, állandóság és egység megtestesítoje a buddhizmusban. Ha csengovel kombinálják, akkor a harang (tibetiül drilbu) jelenti a noi pólust, a bölcsességet és anyaságot.