Megismerlek és elfogadlak.
Olyannak, amilyen vagy.
A te teljes világodat.
Aki jól szeret, az megismer és elfogad – saját világát kitágítja a másik felé.
Befogadja ot.
„Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett ‘eloadásokra’ hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az o számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítobb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszeru érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fos (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves no vagy férfi feláll, és bevilágító erovel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet.
Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzotársak vagyunk hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.)
Míg az elozo kötetben, az Érzelmi biztonságban az eloadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké.
És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést a gyerekkel és tágabban: egymással – jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfuti a beszélgetést.
Kicsit szorongok. Vajon ebbol a felfutöttségbol sikerül-e itt, a következo lapokon valamit is visszaadni?” – Vekerdy Tamás

Bohém szülok kézikönyve 

