A gyermek természetes nyelve, tanulásának és kommunikációjának legfontosabb eszköze a játék. Ha szeretnénk megérteni ot, közel kerülni hozzá, megtanítani neki valamit, segíteni nehézségei leküzdésében, akkor mindehhez elsosorban a játékon keresztül vezet út.
Szüloként számos helyzetben elkeseredettnek és tanácstalannak érezzük magunkat. Fogalmunk sincs, hogy az adott problémát mi okozhatja és hogyan oldhatnánk meg, sot, az is lehet, hogy eddigi beavatkozásaink csak tovább rontottak a helyzeten. Ám ahol már minden más próbálkozás kudarcot vallott, a jól megválasztott játék csodákat tehet.
A közös játék által segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék az érzéseiket, mi pedig sokkal könnyebben megérthetjük azokat. Együttes erovel áttörhetjük a félelem, a gátlások és a harag kemény falát, hogy eljussunk a bensoséges kapcsolatig és a felszabadult örömig. Megerosíthetjük az önbizalmukat, megmutathatjuk nekik, mi mindenre képesek. Megtanulhatunk velük együttmuködni anélkül, hogy dühvel és eroszakkal próbálnánk érvényt szerezni szándékainknak. A játékos nevelés számtalan szelíd és kreatív megoldást kínál azokra a helyzetekre, amikor elkeseredésünkben kiabálni, büntetni, esetleg ütni szoktunk – meg fogunk lepodni, hogy mennyivel hatékonyabbak leszünk, a gyerekek pedig mennyivel boldogabbak. És a játék segítségével gyógyíthatunk is, ha valami vagy valaki lelki sérülést, fájdalmat okozott nekik.
A világhíru pszichológus és játékterapeuta lépésrol lépésre vezeti be az olvasót a játékos nevelés gazdag eszköztárába. Nemcsak egy gyerekbarát szemléletmódot ad át, de konkrét ötletek sokaságát is, melyek nagy hasznunkra lesznek úgy a hétköznapokban, mint a problémás helyzetekben. Nem kezeli tabuként azt sem, ami a felnott számára nehézséget jelenthet a közös játékkal kapcsolatban: a kimerültséget, az unalmat, az ötlettelenséget, a gátlásokat, a nevetségessé válástól való félelmet. Egyikkel sem vagyunk egyedül, nem kell szégyenkeznünk – és mindezek dacára mégis nekünk való a játékos nevelés, csak rá kell kapnunk az ízére!
„Az ember akkor igazán ember, amikor játszik, írta Friedrich Schiller, az Örömóda szerzoje. A gyereked még igazán ember! Neki minden játék, az evés, az ivás, az elindulás, a fürdés – a hajmosás! -, sot a „rosszalkodás” is. Legyél te is ember, ha azt akarod, hogy megértsd ot és hatni tudj rá – tanulj meg játszani! Sot: tanulj meg hancúrozni! Érezni fogod, hogy a játékon keresztül hogyan áramlanak oda-vissza az érzelmek, elviselhetové, sot örömtelivé téve együttes napjaitokat, elvezetve a közös kuncogásig.”
Dr. Vekerdy Tamás
„A spontán, kreatív, szabad gyermeki énünk, a ‘csodagyermek’ felnottkorunkban is elohívható. Legyünk a gyermekeink játszótársai! Játszva elérhetjük, amit erolködve, szigorral hiába is próbálnánk. Nemcsak örömteli közös perceket nyerhetünk, hanem könnyebben megoldódó problémákat és erosebb, meghittebb szülo-gyermek kapcsolatot.”
Dr. Kádár Annamária



