Aranyfonál

Harminchat éve vagyok egy szellemvilágbeli Mester tanítványa. 1980. február 16. óta találkozunk, rendszeresen. Mindaz, amit gyerekkoromban hittem, amirol csak könyvekben olvastam, valóra vált és életem része lett. Mesterem és barátom nem földi testben él. Tanít, tanácsol, vezet és szeret. Legerosebben a Kígyó és kereszt, és a Jóskönyv megírásában segített a sugalmazásaival.
Most látta idoszerunek, hogy részletesen beszéljek róla, találkozásunk történetérol, és foleg a tanításairól. Arra kért, adjam tovább. Az Aranyfonál gondolatból és szeretetbol van sodorva. A magasból engedik le, és el kell érjen mindazokhoz, akik életük értelmét keresve felnyúlnak érte.
Minden írónak a saját élete és tapasztalata adja muvei nyersanyagát. Az enyém a csoda, amelyrol igyekeztem egyszeruen és érthetoen írni. Ez a könyv a lélek halhatatlanságáról szól. És mindazokról a muvésztársaimról és példaképeimrol is, akik felismerték a szellemvilággal való összeköttetés jelentoségét. Onnan jöttünk, oda megyünk. Szellemhazánkkal akkor is kapcsolatban állunk, ha ez egyáltalán nem tudatosul bennünk. Összeköt minket az Aranyfonál. Tudom, hogy nincs halál. Átutazó vagyok ezen a válságban levo Földön. A lelke mélyén mindenki tudja, hogy halhatatlan. Csak rá kell ébrednie.
Müller Péter